Különvállva a csoport többi tagjától elfoglaltuk szobáinkat és köszöntöttük a fogadónkat egy kis Magyar suvenirrel.
Találkoztunk egy nagyon édes ki Kokoval(kiskutyával), aki a család kedvenceként rávette magát Petra mamuszának bojtjára.
Ezután feljöttünk a szobába, kipakoltuk a bőröndöket, majd órákat vártunk a kajára. És sajnos csalódnunk kellett, mert a
képek alapján a többi csoporttal szemben mi kaptunk a legkevesebb ételt, de a közhiedelmekkel ellentétben így sincsen rossz
dolgunk. A házinének kedves, segítőkész és türelmes, ezen felül a lakás rendezett és a fürdőszobai csapokkal sincsen gondunk.
Egyetlen egy komprommitáló dologgal találkoztunk, mikor a nagy nevetések közepette a tetőtéri plafon neki ment a Dóri fejének. Eközben egy emelettel lejjebb egy horrorisztikus baba, félkopaszon nézett ránk.
A megpróbáltatások után elindultunk világot látni. A helyi járatos buszon a sofőr kézséggel segített nekünk célpontunk megtalálása érdekében, ami a másnapi
programunkhoz lesz szükséges.
Majd visszatérve szállásunk közelébe, 3 fiatalemer lelkesen érdeklődött származásunk felől, majd ezután részletesebb
beszélgetésbe elegyedtünk velük.
A nap fénypontja mégis az volt, mikor az ágyra heveredve megvitathattuk és megoszthattuk veletek a nap legfontosabb
eseményeit.
Dóri, Petra, Böbe,Rami
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése